A minap többen kérdezték hogy nálunk is elérhető e a „tűzálló purhab”, mivel kaptak olyan infót hogy egyik cég tűzálló purhabot forgalmaz azaz B2 kategóriásat.
A B2 valóban szerep a termékek adatlapján.
Az alábbi látható általában egy adatlapon
E
B2
B-s1, d0
De a „B” nem az a „B” ami a EN 13501-1 szabvány szerinti B osztály.
Az adatlapokon fel van tüntetve minden vizsgálati szabvány, ezekből kiderül a turpisság.
De hogy ez mit is jelent pontosan? Alább megírom néhány dolgot, ez talán segít mindenkinek megérteni tűzvédelmi kategóriákat stb.
DIN 4102 német szabvány szerinti vizsgálat
A szabvány 1981. májusában kiadott 1. fejezetében az „építő anyagok”-ra vonatkozóan megalkották a tűzvédelemre, követelményekre, vizsgálatokra és azonosításra vonatkozó meghatározásokat.
Az építőanyagok tűzbeli viselkedésük szerint a következő osztályokba sorolhatók:
Építőanyag osztály Megjelölés
A
A1 nem éghető
A2 építőanyagok
B éghető építőanyagok
B1 nehezen gyúlékony (éghető)
B2 közepesen gyúlékony (éghető)
B3 könnyen gyúlékony (éghető)
Szokványos minőségű fa és faanyagok, mint az építőgerenda, profildeszkák és furnér lemez a B2, normálisan gyúlékony építőanyag osztályba vannak sorolva.
————————————————————————————————
MSZ EN 13501-1 szabvány
Az MSZ EN 13501-1 szabvány tartalmazza azokat a szempontokat, melyek szerint az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása elvégezhető. Az építőanyagokra vonatkozó osztályokat a következőképpen jelölik:
A1; A2; B; C; D; E; F.
„A1″ a nem éghető anyagoknak, a
„B-C” a nehezen éghető anyagoknak, a
„D-E” a közepesen éghető anyagoknak felel meg.
„F’ az építőanyag nem rendelkezik vizsgálat által bizonyított tűzvédő funkcióval
A fő tűzvédelmi osztályok meghatározása mellett a füstfejlesztés és az égve csepegés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határoznak meg:
– a füstképződési kategóriák jelzései: s1; s2; s3
– az égve csepegési kategóriák jelzései: d0, d1, d2
————————————————————————————————
Magyarországon – csakúgy, mint Európában – az építőanyagok, építési termékek vagy épületszerkezetek (készletek) tűzvédelmi osztályát az alább felsorolt fő- és mellékosztályok figyelembevételével kell meghatározni az MSZ EN 13501-1 szabvány előírásai szerint.
a) Tűzvédelmi osztály (korábban: éghetőség) (általános értelemben, nem részletezve a padlókat, csőszigeteléseket, kábeleket): A1-A2-B-C-D-E-F*
b) Füstfejlesztés (tűzvédelmi alosztály): s1-s2-s3 (Befolyásolja a menekülési utak láthatóságát, a füst mérgező gázokat tartalmazhat.)
c) Égve csepegés (tűzvédelmi alosztály): d0-d1-d2.
F – különleges kikötésekkel
F tűzvédelmi osztályú építési termék Magyarországon nem vagy csak különleges megkötésekkel alkalmazható építőanyagként (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet OTSZ 294. § (4) bek.)
A tűzvédelmi osztály kifejezést általános értelemben, bizonyos esetekben úgy tekinthetjük, mintha egyetlen betű határozná meg, de ez csak az F osztályra igaz (nem vizsgálták vagy bukott magasabb osztályok vizsgálatain).
E és A1 osztály
Az E és A1 osztályt csak az MSZ EN 13501-1 szabvány kötelező előírása alapján kell egyetlen betűvel, illetve a mellé rendelt számmal jelölni. Ez a jelölés ugyanis azt jelenti, hogy pl.: E osztály esetén E (d0), míg az A1 – nem-éghető – jelzés tényleges jelentése A1(-s1,d0), tehát mind az E, mind az a A1 jelölés további betű- és számjelzéseket foglal magában, amelyek szélesebb körű információval szolgálnak.
A2-B-C-D osztályok
Az A2-B-C-D osztályokat – az MSZ EN 13501-1 szabvány előírásai szerint – minden esetben követnie kell a füstfejlesztő képességre és égve csepegésre vonatkozó jelzéseknek. Pl.: B-s3,d1 vagy D-s2,d2 stb.
Amennyiben a tűzvédelmi osztály jelzéseként csak az A2-B-C-D jelöléseket látjuk egy dokumentumban, az soha nem jelenti az MSZ EN 13501-1 szabvány szerinti tűzvédelmi osztályt (A1 esetében ez az előzőekből következően nem egyértelmű). Ez esetben a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel szabályozott OTSZ 300. §-ának előírásai által, a – harmonizált termékszabvánnyal nem rendelkező – többrétegű épületszerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi osztályba sorolásról van szó, ami hangsúlyosan csak Magyarországra érvényes.
Német osztályok ≠ a magyarral
Itt jegyezzük meg, mert gyakran merül fel problémaként, hogy a német DIN 4102 szabvány szerinti A1-A2-B1 osztályok sem feleltethetőek meg az MSZ EN 13501-1 szabvány szerinti A1-A2-B osztályoknak, ugyanis a német szabvány szerinti eredmények (hasonlóan a korábbi MSZ szabványokhoz) csak egyetlen, az európai szabályozástól eltérő vizsgálat alapján sorol osztályba, szemben a magasabb tűzvédelmi osztályokhoz szükséges, az MSZ EN 13501-1 által előírt 2-2 tűzvédelmi vizsgálattal.
————————————————————————————————
Összegezve
Tűzálló purhab nincs. Égetés során korom réteg keletkezik a purhab felületén ezzel fékezik meg a lángok tovább terjedését.
Szóval a B2 DIN 4102 szabvány vizsgálat nem összekeverendő az EN 13501-1 B kategóriájával. A két vizsgálat B kategóriája között hatalmas különbség van.
DIN 4102: B2 közepesen gyúlékony (éghető)
EN 13501-1: B a nehezen éghető anyagok
Tehát fontos megnézni hogy az a B2 jelölés mögött milyen vizsgálat áll…
————————————————————————————————
Remélem segítettem eligazodni ebben a tűzállósági kérdésben.
Egy videó a nyitott cellás habunk önkioldó tulajdonságáról:
További szép napot
Üdv
Adrián