Skip to main content
Légrázó szigetelés

Légzáró, páraáteresztő… hogy is van ez?

Ossza meg másokkal

Különböző hőszigetelő anyagokat, vakolatokat, kültéri-beltéri festékeket, építőanyagokat, burkolóanyagokat szoktak így minősíteni, amivel egy lélegző réteg építhető. Hőszigeteléskor egyre többet halljuk, hogy a szigetelésnek a nyílászáróknak együtt jó légzáró képességűnek kell lenni.

De akkor hogy is van ez?

Egy falszerkezetnek, vagy tetőszerkezetnek, nyílászárónak stb.  jó légzáró képességűnek kell legyen. Ha nem lenne jó légzáró képességű, akkor a falakon stb. távozna a meleg levegő.

Például egy passzívházban az elvárt légmennyiség cserélődése a térhatároló szerkezeteken keresztül kb. 60%. Ez azt jelenti, hogy egy óra alatt maximum a beltér levegő térfogatának 60%-a cserélődhet ki egy óra alatt. Egy átlagos ház esetében ez átlagosan 300% körül mozog, ami nagyon magas érték, és a meleg levegő is távozik. Ezáltal a helységet újra és újra fel kell főteni.
Szóval amikor ” lélegző” szigetelésről beszélünk akkor nem egy légáteresztő szerkezetről van szó. A „lélegző” szigetelések a páraáteresztésre vonatkoznak. Egy lélegző szigetelés képes magából kisszellőztetni a páratartalmaz. Egy lélegző azaz páraáteresztő anyagon keresztül kitud szellőzni a szerkezet páratartalma , ami megakadályozza az egészségre káros penész kialakulását.

Szigetelés van, de mégis penészesedik…

Azokban a házakban ahol csak egy szigetelés után jelentkezett a pára, ott korábban azért nem találkoztak a penésszel, mert a szerkezetnek akkora légáteresztése volt, hogy még szellőztetés nélkül is elegendő pára tudott távozni.
A penészesedés általában valamilyen szerkezeti kapcsolódásoknál, beton pilléreknél, áthidalóknál, sarkoknál jelentkezik, ahol a pára lecsapódik, azaz hidegebb a felület. Ez általában a nem megfelelő szigetelés miatt alakulhat ki, például valahol a szigetelés folytonossága megszakad.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.